A RÉSZEG KÖLTŐK
- Les poètes ivres -
A Kálvin téren állva láttam meg őket,
ahogy az ivóból támolyogtak haza:
bizonytalanul egymás vállára dőltek,
mint két csapzott és viharcsavarta fa;
öltönyük kibomlott, szemükben gyermeki
gyámoltalanság sugárzott, szent őrület,
(miből ellenőr csak azt olvashatta ki,
hogy egyikük se váltott villamosjegyet):
s már szinte láttam, amint az asztal körül
egymást bíztatva isznak, s annak örül
az egyik, hogy társa még mélyebbre süpped,
miközben egymást nézve így tünődnek:
"Szegény barát! Mit láthat ő, amit mi nem,
hogy ily részeg vakságba hajtja a félelem?"
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése