(a maratonjáró képeiből)
Meglátod, ez máris a másik út,
sötét zöld-sűrűből akár ha semmi,
semmi nem tárna két szemfény-kaput,
és lét-felén csak menni kéne, ennyi
irányt követni, mely rádalkonyulva
nem kérdi, nem-lenni-e, vagy ha "lenni",
annak mily messzi bukkanója enyhet
- talán - olyan tisztázatot teremthet,
melyhez tisztást többé nem kell keresned:
lásd őt, vagy azt se tudd, kit látsz, a tiszta
semmit-tudás vezetne oda-vissza,
és ebben ott a cél, csak ez: "oda",
és semmi sincs - mi az? -, nincs "odaveszve",
két szemfény, sűrű-zöldből, ismeretlen
lebbent merev fátylat, hogy majd ha messze
jársz, az legyen a kezdet. Nem leszel?
Annak két szemfény-kútja volt a Hely.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése