Kupcsik Lidi - tarott

cs. zs. cs-nak

nézlek téged és magam,
annak rendje és módja szerint
elkínlódjuk
választott első számú szeretőink
nemtörődöm-nemtartozom sutaságait
miközben gondosan rúzsozva
kiskalapban nagy kedvvel
reprezentálunk olyan férfiak előtt,
akikről pontosan tudjuk, hogy elérhetők,
tehát nem kerül sokba
a fülükbe súgni ezt-azt
és várni a hatást, meg hogy
mit és hogyan beszélnek rólunk
pesten az ismerőseink,
akikkel valószínűleg már többször is
megcsináltuk ugyanezt,
ettől savanyú a szőlejük,
holott ők maguk édesek.
tudod, elnézlek, ahogy
választott első számú szeretődnél
hivatalossá dolgozod magad,
ami csak annyit jelent:
ezentúl téged csal elöl-hátul,
és naivitásod teljes tudatában
van pofád boldognak lenni
– mint ahogy nekem is van,
de hagyjuk ezt.
szóval a nagy boldogságban
az első reális szóra
elsírod magad – mint megintcsak én.
megértelek.
azért, ha összeülünk egymással
és tévképzeteinkkel este, otthon,
vagy valamelyik kiskocsmában,
mindig oda lyukadunk ki, hogy
ami nekünk kell, ott van a pakliban,
és egy laza kézmozdulattal
elegánsan kihúznánk azt a lapot,
csak tenni kéne.
de tudjuk mi az igazi végét is:
választott első számú szeretőink
titkolt gyermekeivel
élünk majd egy pesti lakásban,
otthon egymással, az utcán
velük nézünk farkasszemet,
amint elhaladnak idősebb gyerekeikkel
és feleségeikkel mellettünk.
a két lurkó pedig mint a testvérek,
mi meg, mint
egy bolond házaspár.