Sofia express (Palya Bea)

Minden mozdul, mégis teljes a nyugalom
Utazom, nem félek itt hagyok mindent már
Autón, busszal, repülővel, vonaton
Zakatol a szívem, tudom, új ország vár
Nincsen maradásom, nincsen házam, se fotelom
Amikor akarom, elindulok, mért várnék
Ami én volnék, az mind egy bőröndbe belefér,
Pakolom, s föladom, csak ennyi, mért sírnék

Hajnal hatkor ültem a szélfútta teraszon
Iszogattam lassan első kávémat
Nem gondolnék semmire, tompán fülelem
Ahogyan a kanál a csészén koppangat
Kicsi zaj üti szét fejemben a mély álmok szavait
Kusza mondatok úsznak tört agyam hátulján
Gomolyognak elő a képek a felhők fodorain
Kezdődik a film a hajnali ég alján